This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Sládkovič, Andrej, Hungarian biography

Image of Sládkovič, Andrej
Sládkovič, Andrej
(1820–1872)
 

Biography

Szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A 19. századi szlovák irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Stúr csoportjából az egyik legérzelmesebb költő. Gyermekekkel bőven megáldott családba született, a kis Andrej a tizennégy testvér közül nyolcadikként jött a világra. Az irodalmi indíttatás már a családban jelen volt, hisz az édesapa nem csak pedagógus, de író is volt: a Szlovák Irodalmi Társaság aktív tagjaként fejtett ki szépirodalmi tevékenységet. Az ifjú Andrej Sládkovič elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd egy évig a Korponához viszonylag közel fekvő Perőcsénybe küldik őt szülei. A perőcsényi éves tartózkodás után – a korponai piarista gimnázium, majd a selmecbányai líceum diákjaként – bontogatni kezdte szárnyait, azaz tehetségét, mert megírta első verseit. Mivel a család nem állt jól anyagilag, ezért a fiatal költőnek házitanítóskodást kellett vállalnia, hogy meg tudjon élni. A Korponához közel fekvő Ledénybe került a jómódú Pišla családhoz, akiknél egy fiatal hölgyet talált – Marínát. Az ismeretségből hamarosan szerelem, ebből pedig, na nem házasság, hanem a szlovák irodalom egyik legszebb elbeszélő költeménye, a Marína lett. Előbb azonban Sládkovičnak sikerült felvételt nyernie a hallei egyetemre, ahol elsősorban teológiát és filozófiát tanult. Eközben a Pišla család sietve férjhez adta a szép Marínát egy gazdag mézeskalács-készítőhöz. Visszatérve Halléból, Sládkovičot ily módon a csalódás és – némi iróniával fogalmazva – az íróasztala várta, melynél 1844 és 1845 közt megírta a már említett elbeszélő költeményét. A mű legfőbb jellemzője, hogy nem csupán az ifjú hölgy iránt érzett szerelem ihlette, hanem a haza- illetve a nemzetszeretet is. A 291 versszakból álló költeményben hol Marína, hol pedig a Tátra, a Garam, vagy más természeti szépségek dicséretével találkozhatunk, hogy aztán a két szépségeszmény szinte teljesen eggyé váljon. Az alap-mondanivaló az irodalomtörténészek magyarázata szerint az, hogy a költői szívet nem kell kettéosztani, hisz jut benne elég hely a Marína és a haza iránt érzett szerelemnek, szeretetnek is.

Az 1848/49-es eseményeket megelőző időszakban Sládkovič ismételten nevelői tevékenységet folytatott, ezúttal a Garamhalásziban élő Bezegh Pál családjánál. Ekkor írta másik jelentős művét, melynek eredeti címe Detvan, magyarul a Gyetvai legény. A mű alapja – mi más is lehetne költőnk esetében – egy újabb szerelem, ezúttal Szekovics Júlia Antónia iránt, aki egy tisztviselő lánya volt, és akivel később Sládkovič házasságot is kötött. A műről a magyar olvasónak annyit mindenképpen érdemes tudnia, hogy az egyik fontos szereplő maga Mátyás király, illetve annak erősen idealizált alakja. A két főhős pedig egy legény és egy leány, Martin és Elena, mindketten az egyszerű szlovák nép eszményiesített képviselői. Fontos szerep jut még a műben a természetábrázolásnak is.

1847-ben Sládkovičot evangélikus lelkésszé szentelték, és ezt követően a Besztercebányához közeli Horháton tevékenykedett. Az 1848-as forradalmat majd az utána következő szabadságharcot üdvözölte, és minden erejével támogatta. A magyar honvédség veresége után, sok más sorstársához hasonlóan, őt is letartóztatták. Szabadulását követően haláláig, 1872-ig lelkészként tevékenykedett Zólyomradványon.

Forrás:
- http://www.evid.hu/archivum/kultura/item/133-irodalmi-szomsz%C3%A9dol%C3%A1s-iv-andrej-sl%C3%A1dkovic
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Andrej_Sl%C3%A1dkovi%C4%8D

(Editor of this page: Répás Norbert)

Literature ::
Translation ::

minimap