Kukorelly Endre: Frame and Mirror (Keret és tükör in English)

Ma egy bolgár költő
lépett fel a műsor keretében. Sárga
trikója volt, abban lépett fel,
meg egy kék nadrágban,
a nejlonzacskóját pedig,
amiben a dolgait tart-
totta, kipakolta az asztalra
közvetlenül a mikrofon
elé. Piszkosul tud zörögni
egy ilyen nejlonzacskó, mintha
valami rágcsálót tartana
benne, a zacskóban, és az
rágcsálná a mikrofont, hát
nagy zörgés volt, de zörgés
közben azért lehetett néha
hallani, hogy a bolgár beszél,
a fordító sikoltozik, a
zacskó zörög és a közönség
meg van elégedve, így
folydogált a műsor,
és nem állt meg semmi.

Today a Bulgarian poet appeared
within the program’s frame, yellow
was the T-shirt he appeared in
and blue trousers
his nylon bag
in which his things were kept
he put on the table
directly in front of the
microphone, such a nylon bag
can crinkle nastily, as if
he was keeping some rodents
in it, in the bag as if it were
crunching the microphone, well
there was a mighty crinkling, but in the midst of
the crinkling you could still sometimes
hear the Bulgarian speaking, the
bag crinkling and the audience
satisfied, that’s how
the program was proceeding
ang nothing came to a halt.