The page of Aškenazy, Ludvik, Hungarian biography
Biography
Ludvik Aškenazy (Český Těšín ,1921. február 24. – Bolzano, 1986. március 18.), a II. világháború utáni cseh próza egyik legnépszerűbb képviselője. 1942-től a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadsereg kötelékében harcolt. A háború után a Csehszlovák Rádió külpolitikai osztályán dolgozott, és munkája során beutazta az Egyesült Államokat, Indiát, több európai országot és Japánt. 1953-tól csupán írói munkájából élt. 1968-ban családjával az akkori Nyugat-Németországba emigrált. Jelentősek frappánsan bölcselkedő, megkapóan abszurd szabadversei, valamint drámái, hangjátékai és filmjei. Rövid cselekményeket sző, komikus helyzeteket vetít tragikus háttérre, merész fordulatokkal az alaki logika törvényeinek ellentmondó következtetésekre jut. Egyik kritikusa szerint a fejükre állítja a figuráit, hogy megkérdezze tőlük: nem éppen így állnak-e a lábukon. Magyarul az Indián nyár (utirajzok), Emberek és emberkék című elbeszélések, versek, valamint A sötét torony című antológiája jelent meg.
(Editor of this page: P. T.)