Pásztor Béla: Holdaskönyv 2. A vén boszorkányok énekeiből
Holdaskönyv 2. A vén boszorkányok énekeiből (Magyar)Weöres Sándor - Pásztor Béla
Ki a völgyben hontalan, annak szirti trónja van. Mint gyönyörű rózsaág, övezi a gonoszság.
Cirpegj, cirpegj, kőhegység. Hajam fáklya, övem jég. Nővéreim póklábat, hült kígyóbőrt próbálnak.
Arany talpam égre néz, szárnyam disznóröfögés, fátylam macskanyávogás, rőt uszályom jajgatás.
Megöltem a föld alatt egy kő-szárnyú madarat. A fák gyökér-ágai nem látják már szállani.
Ha lehetnék mécses-fény, szentek talpát égetném. Ha lehetnék bab-inda, égig nyúlnék kínomba.
|