Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Röhrig Géza: annus ángyi

Röhrig Géza portréja

annus ángyi (Magyar)

„itt itt
ebbe a házba is születtem
ez vót a kút betömtük
mélyről gyütt a víz
húztuk eleget
mos mégis hiányzik”
 
az árkok mozaikosra repesztették arcát
„megért gabonája vagyok én Istennek“
 
bokára harmonikázott mackóban csoszog
lefogyott a télen
 
valamit mindig visel a fején
„a búbomon má kopasz lettem akár a papok“
 
“pedig” mutat a nagytükör sarkába tűzött képre
“valaha pont a hajamér irigyeltek”
 
az ételhordót a kerítés felett veszi át
“ne lássák hogy mindég ugyanabba vagyok”
 
hárman eszik azt az egy adagot
 
“hiába dolgozik
a semmitlen ember itt nem jut zöld ágra
hacsak föl nem köti magát egyre”
 
az asztal fölé lóg az izzó
„így a gyöngébb körte is megteszi
ritkán gyújtsuk meg
csak ha tényleg muszáj
enni tudunk sötétben is“
 
elfordulva kissé fölemelt fejjel ebédel
„ha beteszem a fogsort
nem tudom a számat egészen becsukni“
 
reggel utcai ruhát vesz
„máma jön a nyugdíj“
„ne az ajtóban adja át aranyos“
húzza be a postást
„kiviszi a cúg a meleget“
 
nincs jól
“zúg a fejem akár egy királynőtlen kaptár”
 
a padláson
a vödör krumpli mellett jézus szíve olajnyomat
“mikor kiköltöztem a pitvarba
levette a falról a menyem
aszonta nekik ez má nem áll jól”
 
vasárnap eltotyog a templomig
ott az utolsó padra leomlik
 
“nem tudom kiváltani a gyűrűm a zálogból
Így meg” mutatja föl csupasz kezét
“röstellek az uramhoz kimenni a temetőbe”
 
 



FeltöltőCikos Ibolja
KiadóMagvető Könyvkiadó
Az idézet forrásaaz ember aki a cipőjében hordta gyökereit
Megjelenés ideje

minimap