Szilágyi Domokos: Pogány zsoltárok 2.

(B-A-C-H)

Bezárattam, be, örökre,
földi halálos körökbe;
elmúlás, fogadj örökbe.

Akkor kérlek, amikor már
keserves volna, ha volnál,
hogyha énellenem szólnál.

Csak úgy szólok mint szolgámnak,
csak úgy, mint akire várnak
megszelídítetlen árnyak.

Hatalmam ha van - nem hullás:
de a szünetlen indúlás,
az újrakezdődő múlás.