Kormos István: Soffio nel palmo la polenta (Kását fújok tenyeremben Olasz nyelven)

Jegenye nőtt a Tejúton,
holt öcsémmel kivagdalom,
elhasítunk hét hasábot,
hét felhőből varrunk zsákot.

Zsákban a fám foszlott köddé,
dérré, füstté, harmatgyönggyé,
kályhám fuvint hideg szájjal,
torkán ki-be korom szárnyal.

Öcsémnek már nem kell a fa,
jó meleg a koporsója,
s aki fát vesz angyal-pénzen,
kását fújjon tenyerében.