Kassák Lajos: A szerelem ajándékai

Így töröd össze a karcsú borospoharakat
így téped szét a rózsaszínű párnát.
Ó szép nyulacskám egyben farkasom.
Milyen anya szült téged hogy egyszerre
előre és hátra fintorogsz
mint akit azért teremtettek hogy gyötörjön engem.

Törpe székecskén ülök a sarokban
csodálkozón akár egy gyermek
és szótlanul bámullak gyönyörűségem.

Tied vagyok megválthatatlanul.
Hegedűmet is szegre akasztottam
hogy ne ingerelje némaságom.