Vozári Dezső: Gigolo (Dzsigoló Olasz nyelven)

Hajadból rózsaszag, szemedből bánat árad,
szavaid, mint csigák, lassúak és szerények,
utolsó héroszunk, olcsóra szabtad árad –
és nem kapsz Nobel-díjat és nem magasztal ének,
csak legyező a kardod, csak tánclokál a várad.

Úgy lépkedsz, mint gazella e fínom, lenge, részeg
világban, mely világod és mely bezár: kalitka;
ahonnan elrepültél, régen kihült a fészek.
Csak élsz, de nem tudod, mi életednek titka,
tangózol, sírsz, veszekszel s nem érted az egészet.