Vozári Dezső: Sirató

Elől a pap megy, kanonok,
utána a halott konok
álmában, majd a rokonok.

Hol evett, hol meg éhezett,
egyszer köpött egy véreset,
aztán megállt a gépezet.

Lám, lám, az élet sem örök,
légy japán, cserkesz, svéd, török,
elfogysz, mint fogynak híg sörök

a szomjas vendég asztalán,
mint pénz a kártyás asztalán,
mint rózsák bűvész asztalán.

Várnak rád égi szalonok,
ne sírj, sírnak a rokonok,
s elől a pap megy. Kanonok.