Hervay Gizella: ANONYMUS

Anonymus vagyok. A közösség lélegzete.
Megtalálsz, ha keresel
fiatal fenyő szavában, havasi virág színében,
búza részeg örömében, kenyér áhítatában.
Délben nap, este hold, éjjel csillag vagyok,
föld mélyében só, tenger méhében gyöngy. 
 
Szájon mosolygás, letéphetetlen.
Szemekben fény, köveken forrás - csobogás.
Űzött szarvas, levert fecskefészek,
egymást keresztező utak;
konok újraindulás, fában fájdalom –
a holnapi feltámadás vagyok.