Vrchlický, Jaroslav (1853–1912) Művek Bibliográfia   de en hu cz

Életrajz

(1853 – 1912) Költő, író, műfordító. Eredeti neve Emil Frida.
Gyermekkorát többnyire művelt papi nagybátyjánál töltötte, aki a fiú taníttatásáról is gondoskodott. Ő is papnak készült, de fél év után otthagyta a szemináriumot és a prágai egyetem bölcsészkarára jelentkezett, ahol történelmet, filozófiát és nyugati nyelveket tanult. Közben különböző álneveken, (közülük egyik a Vrchlický, mely később állandósul), jelentette meg írásait. 1875-ben adta ki első verseskötetét a „Mélységből”-t. (Z hlubin). Ezután egy évet Olaszországban töltött házitanítóként egy grófi családnál. Itteni elszigeteltségében elmélyült baráti levelezést kezdett Sofie Podlipská írónővel, (Karolina Svĕtla húgával), aki támogatta és megerősítette őt művészi elhivatottságában. 1879-ben Vrchlický feleségül vette Podlipská lányát, akivel egy darabig harmonikus, boldog házasságban éltek. Ekkori költészetét főleg a szerelmi elragadtatottság, érzékiség és virtuóz formagazdagság jellemzi.A 90-es években a fájdalmas, keserű hang uralkodik el versein. Felesége megcsalja, a fiatal írónemzedék támadja, agyvérzése után pedig a halál gondolata is gyakorta foglalkoztatja.Intim lírája mellett epikus költészete is kimagasló. Victor Hugo „Századok legendája” című művéhez hasonlóan az emberiség teljes gondolati és kulturális fejlődését kívánta bemutatni, legalább töredékesen. E töredékességet jelzik a lazán szerkesztett ciklusok és kötetek, s a művek összefoglaló elnevezése, az „epopeia-töredékek”.Drámákat is írt, közülük máig legkedveltebb az „Éjszaka Karlstejnben”(Noc na Karlštejnĕ, 1884) című vígjáték.Egyedülálló fordítói munkássága. A legnagyobb európai íróktól tolmácsolt olyan alapműveket, mint például az „Isteni színjáték”, a „Faust” vagy Baudelaire versei, de fordított Petőfi-verseket és „Az ember tragédiájá”-t is.