Home

Click on the MATRIX to start your literary adventure!

	cz	hu	pl	sk	de	en
cz
hu
pl
sk

Jechać do Lwowa (Polish)

Rodzicom

Jechać do Lwowa. Z którego dworca jechać
do Lwowa, jeżeli nie we śnie, o świcie,
gdy rosa na walizkach i właśnie rodzą się
ekspresy i torpedy. Nagle wyjechać do
Lwowa, w środku nocy, w dzień, we wrześniu
lub w marcu. Jeżeli Lwów istnieje, pod

[…]

Zagajewski, Adam

Lembergbe menni (Hungarian)

Szüleimnek

Lembergbe menni. De melyik állomásról, hogyan,
ha nem álmunkban, hajnalban, mikor a bőröndök
harmatosak és kívánságra robognak elő
az expresszvonatok. Elmenni Lembergbe, hirtelen,
az éj közepén, nappal, szeptemberben vagy épp
márciusban. Ha Lemberg megvan meg a határok

[…]

Halasi, Zoltán

Achilles a želva (Czech)

Achilles nedohoní žehu
ZENON Z ELEY

V saténovém stínu olivovníku
Zenon potřásá hlavou.
Neboť Achilles klesá vysílením
jako pes, který stíhal svůj ocas,
a želva putuje dál
zahrabat se do písku,
klást vejce,
chcípnout,
narodit se,

[…]

Holub, Miroslav

Akhilleusz és a teknőc (Hungarian)

Akhilleusz nem éri utol a teknőcöt.
Eleai Zenón

Az olajfa szatén árnyékában
Zeneín rázza a fejét.
Mert Akhilleusz kimerülten rogy a földre,
mint a kutya, mely a saját farkát kergette,
ám a teknőc tovább cammog,
hogy beássa magát a homokba,
lerakja tojásait,

[…]

Tóth, László

Boldog, szomorú dal (Hungarian)

Van már kenyerem, borom is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
telefonom, úti bőröndöm,
van jó-szivű jót-akaróm is,
s nem kell kegyekért könyörögnöm.

Kosztolányi Dezső

Blažená smutná píseň (Czech)

Mám chleba dost i vína vskutku,
mám ženu, ba i děti mám s ní,
proč tedy oddávat se smutku?
Když ústa to své vždycky vlastní.
Mám zahradu, v ní větve stromů,
šumící ve větru i vánku.
A ve spižírně mého domu
je spousta ořechů a máku.
Mám kvalitní a teplou deku,
telefon, skladné zavazadlo,
mám příznivce, je plný vděku,
nemusím k přízni na klekadlo.

[…]

Rossova, Anna; Daněk, Václav