Pohreb (Slovak)
1
V prednej izbe stoja ľudia, nerozprávajú, mŕtvy mlčí; obliekli ho, umyli, učesali a položili na stôl.
Na dvore vonia slnko. Dievča zametá zem, prach tíši priesvitnou vodou z hlbokej studne.
Na plote kričí kohút. V maštali dupocú kone. Deti jedia mastný chlieb a dospelí sa cítia ako zavraždení. A rakvu zatvárajú.
2
V nedeľu sú husi celkom biele. Strechy sa zosúvajú, vietor zbiera dym. Pred obedom vyzváňa v domoch sklo.
Ideme, prach si zapamätá naše kroky. Cintorín, cintorín. Hrdzavý plot ho zviera, zastavme sa. Uploaded by | Répás Norbert |
Publisher | Kalligram, Ústav slovenskej literatúry SAV |
Source of the quotation | Básnické dielo - Štefan Strážay, ISBN: 978-80-8101-565-6 |
Bookpage (from–to) | 56-56 |
Publication date | 2011 |
|
|
Temetés (Hungarian)
1
Az elülső szobában emberek állnak, némák, hallgat a porhüvely; lemosdatták, megfésülték, ráadták ruháját s az asztalra helyezték.
Künn az udvaron illatot áraszt a Nap. Egy leányzó a talajt söprögeti, mély kút áttetsző vizével csillapítja a port.
A kerítésen szavát hallatja a kakas. Az istállóban lovag dobognak. Zsíros kenyeret majszolnak a gyerekek a felnőttek úgy érzik, kardélre hányták őket. Lezárják a koporsót.
2
Vasárnap merő fehérré változnak a ludak. Megcsuszamlanak a tetők, füstöt bűvöl a szél. Ebéd előtt poharak kondulnak a házakban.
Megyünk, lépéseinket rögzíti a por. Temető, temető. Rozsdás kerítés fogja körbe, álljunk meg.
|