Ave Eva (37 - 39) (Slovak)
37
Pre vás byť sochárom a modelovať tváre v belostnom mramore povedať viac než snáre Hladiť ho oceľou pokým sa nevzkriesi tvár ženy videnej cez sny a údesy Ach Bože vaša tvár Ako studnička čistá Do nej sa prepadol priehľadný krásny krištáľ a my ho hľadáme smutno žiť bez neho a zatiaľ padáme do času bezdného
38
Hej odriekaj sa mních Žeravé uhlie noci spaľuje spánok náš No z milosrdnej rosy zasa nám vykvitne jej blahosklonná tvár Lem rúcha bozkávaš a kľakáš pred oltár Si maliar poeta muzikant pútnik sveta milenec pochabý a predsa vždy jej dieťa túžiace zaspávať v tráve a na lone pod tvárou ženy a kvitnúcej jablone
39
Ó padaj rosa snov Zahynie človek v púšti Oáza v hurhaji Utišujúce prsty Prejdite po čele a tôňou očných jám prekazte zámery vráskam a osídlam bo kde sa dotknete zotriete ortieľ prísny uniká pred vami duch temnôt ktorý trýzni za vami za vami prichádza večný jas života prostého sedembolestných krás Uploaded by | Répás Norbert |
Publisher | Kalligram a Ústav slovenskej literatúry SAV, Bratislava |
Source of the quotation | Ján Kostra, Lyrika |
Bookpage (from–to) | 137-137 |
Publication date | 2014 |
|
Ave Eva (37 - 39) (Hungarian)
37
Szobrászoddá lenni, ki arcodat formálja, az álmoknál szebbet vésve a márványba. Amíg fel nem támad, addig kalapálva, vágyak, szenvedések asszonyi képmása, Istenem, az arcod, mint tiszta forrás mélye, áttetsző kristály hullt a szemed tengerébe, azt kerestük eddig, nélküle bús a táj, nélküle az élet feneketlen halál.
38
Hej, futhatsz, szerzetes. Az éjnek tüzes szene álmunk elégeti. De mint üdvhozó zene, irgalmas harmatból arca újra ragyog. Oltár előtt térdelsz, s ruháját csókolod. Festő vagy, költő, zenész, csavargó, dalia, szédült szerető, de elsősorban a fia, ki ölben a pázsiton elaludni vágyik, míg fölé asszonyarc s almafa virágzik.
39
Hullj, álmok harmata, mert nélküled a férfi pusztában pusztul el, ha oázisod nem védi; békítő ujjakkal cirógasd homlokát, varázslón simogass ráncon és árnyon át, ahová kezed ér, a törvény szava lágyul, a kín és árny helyére sebgyógyító báj hull. Ragyogásod elől elfut a sötétség, s győztes fényed csillog, hétfájdalmú szépség.
Uploaded by | Répás Norbert |
Publisher | Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry (SVKL) |
Source of the quotation | Ján Kostra, Ave Eva, Válogatott versek |
Bookpage (from–to) | 75-76 |
Publication date | 1965 |
|