This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Válek, Miroslav: Teve (Ťava in Hungarian)

Portre of Válek, Miroslav
Portre of Varga Imre

Back to the translator

Ťava (Slovak)

Prichádzava ťava do bufetu,
hovorieva stále jednu vetu:
„Nehnevajte sa, prosím  si  trochu  vody,
som smädná ako ťava.”

Muž v bufete vraví:
„Ale čoby,
to sa stáva!
Želáte si vodu len tak na vypitie,
alebo do zásoby?”

To bola ťava zo zverinca
a vozievala maličkého princa.
Čo na tom, že vždycky iba kúštik!
V piesku cirkusu sa cítila jak v púšti.

A pretože v púšti, ako zdá sa,
servítka nedáva sa
pred hubu,
hovorí ťava ľahostajne:
„Dnes si dám trochu do hrbu!
Do predného sud
a do zadného dva či tri
- nebudeme sa škriepiť o sud.
Voda je predsa ťaví osud!”

Muž v bufete spraví všetko v krátkom čase.
Ťava sa ukláňa mužovi
a odchádza v plnej ťavej kráse.

Svet je pre ňu naraz jasný
a celý ružový.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMADÁCH Könyv- és Lapkiadó, n. v., Bratislava
Source of the quotationIrodalmi Szemle, XVIII. 1975/6 (műfordítói verseny)
Bookpage (from–to)503
Publication date

Teve (Hungarian)

Teve toppan a söntésbe:
„Kérem ö-ö-ö-önt, és be-
becs-bocsánat, vizet innék,
megszomjaztam, mint a teve.”

Szól a csapos:
„A víz kapós,
s adom, persze, hogyha fizet.
Megissza tán itt a vizet
vagy mérjem a tartalékba?”

Tevénk lakása állatsereglet,
s hátán kis herceg tevegelget.
Hogy rövidkét és módjával!
Mégis, lám, a por-porondon úgy érezte magát
mint a Szaharában.
Sivatagban - hallhattál felőle -
más az illem, nincs nyakban előke,
szól a teve közönyösen:
„Púpjaimat televeszem
- mert gondos a teve-eszem -,
az elsőbe egy hordónyit,
hátulsóba kétszer annyit,
vagy háromszor - nem fogunk
mi hajbakapni ilyen végett,
a víz, mondják, teve sorsa, teve-végzet.”
A csapos teszi jól a dolgát.
A teve szépen meghajol hát,
s tovatipeg teljes tevebájjal.

A világ rögvest tele bájjal,
milyen szépséges, rózsás.[1]



[1] ...Egy teve nedvet esedezve, mert levet lefetyelne, megy be egy helyre. Szesztelen levet venne. S e helyzetet e vers-versenyre benevezve el kell csevegnem, helyesebben: le kell jegyeznem. Ritkán álmodom állatokkal. De most, hogy így kétközben állok, mert egyfelől a szerkesztőségi határidő riasztgat, másfelől pedig annak a tudata köti kezemet, hogy gyerekverset nemcsak írni, hanem fordítani sem szabad ihlet nélkül. Így aztán, ha éjjelenként felriadok, a Szarvas Gábor Nyelvőrének egyik kötete alá csúsztatott gépiratomat böngészgetem, vagy pedig ráfirkantok a lapszélre egy megálmodott rímet. A lapra írt, eredeti tehát a szlovák szöveg, már alig-alig olvasható a sok bejegyzéstől, a Rímszótárból kijegyzefct eleve-leve-heve-neve-féle eszperente szószörnyektől. – részlet Varga Imre fordítói jegyzetéből, Irodalmi Szemle, XVIII. 1975/6 / 510. oldal



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMADÁCH Könyv- és Lapkiadó, n. v., Bratislava
Source of the quotationIrodalmi Szemle, XVIII. 1975/6 (műfordítói verseny)
Bookpage (from–to)510-511
Publication date

minimap