Szenes Anikó: A Galil

Hegyeid, Galil, mint más hegyes föld,

Legelő, szikla, sárga és zöld.

S bordáid közt lenge árnypillék,

De ez a hegység nem a Galil még.

S mezőid is, mint más mezők éppen.

Ott rejlik titka a föld kebelében.

Nemes gyümölcse, lágy kenyérillat.

Hanem a mező sem lelke a Galilnak.

S fiaid – olyanok ők is mint mások,

Mély barázdákat arcukba ásott.

Sok nehéz munkanap, forrók, kemények,

De fiaid Galil, ők sem a lényed.

Hegyeidben és a fiúk szívében

Sok ezredévek varázsemléke,

Melyet oly búsan méláz a chalil,*

Az a Galil.

Nahalal, 1941. V. 29.

*A chalil v. halil (héber) fúvós hangszer. A furulya (fuvola) és a síp hangjához hasonlóan szól. (A szerk.)