Podolszki József: Az aknavájatok falára írva

Kék itt a hideg s kék a messzeség
fekete szikla minden gondolat
a zöld viszont csak a szemnek való
hogy megpihenjen halványan pirosló küzdelme után
de csak a kezdet ez
jer alagútjaimba köveim alá
az aknavájatok falára írva találsz meg engem
tértől megfosztott állatok legelnek
ősi edények úsznak a semmiben
s közöttük füst bolyong
kéken vörösen
zöldesfeketében
figyelj bűvölésem tompa hangjaira
termést az embernek s termést a földnek
így akarom