This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kovács András Ferenc: Őszi levélke Balla Zsófiának

Portre of Kovács András Ferenc

Őszi levélke Balla Zsófiának (Hungarian)

Herr es ist Zeit. Így hívta, várta Rilke.
Jüteborg mellett. Kastélypark. Porosz tó.
Nagy ősz köszönt a nyárra, fára, szilre -
Közelgő fagyra már se pénz, se posztó…

Nem úgy, miként rózsába zárva Rilke,
De András bátyád alkot: él, a prosztó!
Bár lelke lombja báva sárba sír le -
Nem lőn poéta, sem nyerész kegyosztó.

Lehetne, persze, Erdély jó fia…
Lírában princeps, önző mágnásmiska,
Ki műsebét tán többször átfáslizta -

A manna meg szemerkél, Zsófia…
Elsántikál a rím is, mert koros tán:
Költőtakonyból úgyse lesz borostyán.


Post scriptum

Ölellek, írj, készülj a télre, húgom!
Döfölnek itt honosb szarvashibák…
S míg ágbogas sok búmat légbe búgom,
Sorban lebőgnek: “Elhallgass, svihák!”

Párzási pástjuk mind körülpisilték:
A falvédőn valóság még a látszat…
A rózsából engedjétek ki Rilkét!…
Utószezon van: hajtás, prémvadászat!


Anthology ::
Full database
Literature ::
Hungarian
Translation ::
All

minimap