Kisfaludy Sándor: Unglückliche Liebe 176. (A kesergő szerelem (176.) [Szelid Musák! jól tudom én...] in German)

Szelid Musák! jól tudom én,
  Hogy tisztel ő titeket;
Hogy Ninával levelezvén,
  Írt is ő már verseket.
Jól tudom én, hogy kedveli
  A poeták lantjait:
Vajon hát mért nem sziveli
  Az én lantom hangjait?
Eratóm, te! silány lehetsz,
Hogy kedvére szert nem tehetsz;
  S ha már úgy sem érdekled,
  Némulj el, - mit énekled?

Euch, ihr Musen, ehrt die Süße,
Will euch ganz zu eigen seyn,
Schickt der fernen Freundin Grüße,
Streut im Briefe Verse ein;
Sie erfreut sich der Gesänge,
Schön von Dichtern ausgedacht;
Meiner Laute trübe Klänge,
Die nur nimmt sie nicht in Acht;
Magst vielleicht zu düster rauschen,
Daß sie niemals dir mag lauschen.
Rührt sie, ach, dein Klagen nie!
So verstumm'. – Was singst du sie?