Kisfaludy Sándor: Unglückliche Liebe 172. (A kesergő szerelem (172.) [Téged látlak az egeknek...] in German)
|
A kesergő szerelem (172.) [Téged látlak az egeknek...] (Hungarian)172. dal
Téged látlak az egeknek Magas, tiszta kékjében; Téged látlak a vizeknek Folydogáló tükrében; Nappal a nap aranyának Ragyogó láng-fényében; Éjjel a hold világának Reszkető ezüstjében. Minden időpercenetben, Mindennémű szegeletben, Üldözőm vagy szünetlen - Hagyj békét, óh kegyetlen!
|
Unglückliche Liebe 172. (German)172.
Dich erblick' ich in des Domes Tiefem, klaren Himmelblau; Dich erblick' ich in des Stromes Spiegelhellem, flüss'gem Grau; Tags im lichten Flammenschimmer Der dem Sonnengold entstrahlt, Nachts, im wirren Silberflimmer Der dem Monde sanft entwallt. Und in jedem Punkt der Zeiten, In des Raumes fernsten Weiten Bist Verfolg'rin immer du - Grausame! o schenk mir Ruh'.
|