This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kassák Lajos: 92 (Kenyértörés ez…)

Portre of Kassák Lajos

92 (Kenyértörés ez…) (Hungarian)

Kenyértörés ez a tiszta asztal fölött egyik fele az enyém a másik a tiéd
s jósággal gondolunk azokra akik már elmentek erről a földről
de mindezek csak szavak éjszaka-felriasztott madarak szállnak s valahol lehullanak a feneketlen vizekbe vagy a végtelen mezőkre
hiába küldöm el őket hozzád te alszol s a szél bejön a réseken hogy árnyékkal és porral örökre betakarjon
érintelek de te csak alszol tovább egy küldönc jön hozzád a hidakon
őt sem látod meg pedig fényből van s léptei előtt kinyílik a táj
tenyereim bölcsőjében ringatlak kelj föl kelj föl egyetlen virágszála életemnek
egy óra még s a vonatok elindulnak egy óra még s ez a ház kifordítja magából emlékeink gyűjteményét
a sötét felhők fönnakadtak ujjaimon s integetnek a város fölött akár az ég elfáradt állatai
mit gondoljak rólad hiszen már mindent megbocsájtottam néked
ki küldte rám a kétségeket és bánatokat amik most körülvesznek engem
nem emlékszem a történetre ami bebizonyította gyöngeségemet
az asszony akivel először találkoztam megcsókolt aztán elbocsájtott anélkül hogy még egyszer rátekinthettem volna
utak keresztjén állok így örök idők óta s hiába szólítom azt akit érinteni szeretnék
egy csillag néz be hozzám miközben fúj a szél s az eső leveri a fák virágait.



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://dia.jadox.pim.hu
Anthology ::
Full database
Literature ::
Hungarian
Translation ::
All

minimap