This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kassák Lajos: 52 (Fény és árnyék között…)

Portre of Kassák Lajos

52 (Fény és árnyék között…) (Hungarian)

Fény és árnyék között fekszik az árok ami elválaszt bennünket néha látjuk amint a tűz felszáll a földről aztán terebélyesen visszahull a kertekben kinőnek a virágok
fordítsd el a kulcsot a zár kinyílik
de kint a szabad mezőkön megretten az ember a vonatok elvesznek az alagutakban
messziről jöttem csontjaimban érzem a fáradtságot
utak forgása   
s te sötét lepedőkön úszó nap
ki kellene szárítani a mocsarakat
kérdésmegválaszolatlanul
a hegyeken túl emlékek kísértik meg a vándort
egyedül a zöldszemű kígyó az aki elnyelhetne bennünket
egyedül a zöldszemű kígyó az aki nem apellál a józan meggondolásra
mutasd meg magad a szörnyű állatnak aki szeret téged
csönd van
esteledik.



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://dia.jadox.pim.hu
Anthology ::
Full database
Literature ::
Hungarian
Translation ::
All

minimap