Berzsenyi Dániel: To the hungarian (II) (A magyarokhoz (II) in English)

Forr a világ bús tengere, ó magyar!

Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

     S a föld lakóit vérbe mártott

          Tőre dühös viadalra készti.

Egy nap lerontá Prusszia trónusát,

A balti partot s Ádria öbleit

     Vér festi, s a Cordillerákat

          S Haemusokat zivatar borítja.

Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,

A Dardanellák bércei dörgenek,

     A népek érckorláti dőlnek,

          S a zabolák s kötelek szakadnak.

Te Títusoddal hajdani őseid

Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk

     A bölcs tanács s kormány figyelmén

          Állni-tudó legyen a habok közt.

Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!

Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,

     Nem félek. A kürt harsogását,

          A nyihogó paripák szökését

Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

     Ez tette Rómát föld urává,

          Ez Marathont s Budavárt hiressé.

1807

The Seas of Sorrow boil with a rage, Magyar,

the cursed soul of wrathful Erynnis rules,

behold his blood-soaked dagger urging

peoples of Earth into mindless combat!

One day took down the throne of old Prussia, proud;

the Adriatic Coast and the Baltic Sea

are dyed with blood - the Cordilleras

and the Haemi are consumed by tempests.

The lands of Baktra holler and scream of arms,

the Dardanelles give thunder above their banks;

the iron railings of the nations

tumble and fall, ropes and reins a-breaking.

You with your Titus into the castle fort

of your great elders wisely assembly sought -

to guide our boat adrift to safety,

over the breakers, by law and counsel.

Arouse your sleeping national genius!

Should hurricanes howl, dangers galore await:

I shan't be scared. The screeching trumpets

and the wild leap of the rampant horses

I'll oversee with courage. Not multitudes,

but souls and people free conjure miracles - -

this is how Rome the whole world conquered,

Buda and Marathon wound up famous!