This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Gellner, František: Éjszaka volt, dögletes éjszaka (Noc byla in Hungarian)

Portre of Gellner, František

Noc byla (Czech)

Noc byla. Usnout nemoh' jsem. To z míry
by jistě přivedlo i mudrce. -
Škoda, že v mládí ztratil jsem skvost víry
a nemohu si zaklít od srdce!

Noc byla věčná jako hloupost lidská
a jako život byla zoufalá.
V hlubokém tichu píseň elegická
na struny srdce hořce zahrála.

Peřinu shodil jsem, své šaty zvedal
jsem se země a byl jsem brzo v nich.
Chvíli jsem v kapsách marně sirky hledal.
Pak zaskřípěl klíč v dveřích domovních.

Manželé řádní u manželek spali,
mír tichých srdcí vanul nad nimi.
V hospodách ještě politisovali
muži se zájmy všeobecnými.

Přivřel jsem oči. V dálné výši slyšet
údery křídel bylo příšerné.
Z moudrých a známých předpokladů vyšed
jsem viděl, jak je všechno titěrné:

boj o život a blaho jednotlivce,
za ideální statky národa
hrdinný čin, psí něžnost k milé dívce,
umění, syfilis a svoboda.

Z bordelu zněly ke mně hlasy ženských,
vábících smíchem vilné samečky.
Jak prapor míru z oken kasárenských
komisní bělaly se podvlečky.

Z města jsem vyšel. Šel jsem podle řeky,
a vrby chtějíce mne poděsit,
volaly na mne posměšnými skřeky:
Příteli, bratře, pojď se oběsit!



PublisherČeskoslovenský spisovatel, Praha
Source of the quotationBásnĕ

Éjszaka volt, dögletes éjszaka (Hungarian)

Északa volt. Álmatlanul ilyenkor
bomol a bölcs is, mint az én eszem.
Vallásomat elvitte a gyerekkor:
nem tudok szívből szentségelni sem.

Az éj nyúlós volt mint a butaságunk,
de mint az élet, reménytelenül.
S zümmögni kezdett, mert a csendre ráúnt,
szívem egy merengős dalt itt belül.

Felpattantam, felszedtem hacukáim
és magamra kapkodtam sebesen.
Gyufát kerestem, de azt sem sokáig,
s a kulcs a kapuban csikordult csendesen.

A jók s nejük hortyogtak a hazának,
fölöttük nagy szívbéke lebegett,
és a kocsmákban még politizáltak
széles érdeklődésű emberek.

Lehúnytam szemem. Fent, a távolokban
szárnysuhogás, hangos, félelmetes.
Közismert bölcs premisszákból levontam,
hogy minden értelmetlen, kicsinyes:

az élet harca, üdve az egyénnek,
a nemzet kincse s aki benne hisz,
hősiesség, ölebes enyelgések,
kultúra, szabadság, vagy szifilisz.

Egy bordélyból női hang kacarászott,
örömöt ígért, nőstényvégtagot;
békezászló kaszárnya ablakán, ott
a fehér szajhamundér lobogott.

Partján a városon túli pataknak
jártam, riogató fűzfák alatt;
integettek, gúnyosan hívogattak:
Gyere testvér, akaszd fel ránk magad!



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap