Němcová, Božena (1820–1862) Works   hu pl cz

Biography

(1820 – 1862)

Eredeti neve Barbora Panklová, Bécsben született osztrák apától és cseh anyától. Gyermekkorát Csehországban, az Orlicei-hegység gyönyörű vidékén töltötte, mely gazdag élményanyaggal szolgált későbbi műveihez. Anyja lehetőségeihez mérten taníttatta, majd 17 évesen férjhez adta egy nála 15 évvel idősebb hivatalnokhoz. 4 gyerekük született, de házasságuk nem volt boldog, s a család sokszor igen szűkös anyagi körülmények között élt
Férje munkája miatt állandóan költözniük kellett, míg 1842-ben Prágába érkeztek. A szép és művelt nő hamarosan kapcsolatba került a cseh irodalmi élet jeles képviselőivel, s hatásukra ő maga is írni kezdett. A gyermekkorában hallott, illetve később összegyűjtött meséket átdolgozta, s 1845 és 1847 között folyamatosan jelentette meg őket ’Népmesék és mondák’ (Národní báchorky a povĕsti) címen. Közben a népi kultúra szenvedélyes gyűjtőjévé vált, s útjairól néprajzi elemekben gazdag beszámolókat írt.
Magyarországon is többször megfordult, férjét látogatta meg, akit időközben Miskolcra, majd Balassagyarmatra helyeztek. Ezekről az útjairól is több írásában beszámolt. Gyakran élt férjétől távol, többnyire Prágában, s fiatal írókkal, értelmiségiekkel vette körül magát.
1853-ban férjét felséggyalázás vádjával felfüggesztették állásából, s a család ettől kezdve nyomorgott. Még ebben az évben meghalt legidősebb fia. Nĕmcova végső menedéke, s szinte egyetlen megélhetési forrása az írás lett. 1855-ben megszületett leghíresebb regénye a „Nagyanyó” (Babička), melyben saját gyermekkorát idézi fel, majd sorra jelentek meg további elbeszélései és regényei. 1861-ben Litomyšlbe utazott, hogy életművének kiadását előkészítse, de egyre súlyosbodó betegsége miatt képtelen volt dolgozni. Visszatért Prágába, s néhány hónap múlva meghalt.