The page of Stasiuk, Andrzej, Hungarian biography
Biography
Andrzej Stasiuk (1960) író, költő, esszéista. 1992-ben mutatkozott be az irodalmi életben Mury Hebronu (Hebron falai) című kötetével, amelyben börtönélményeit dolgozta fel (a hadseregből való dezertálásért ítélték el). A kritika azonnal felfigyelt atmoszférateremtő képességére. 1995-ben Biały kruk (Fehér holló, 2003) jelent meg első regénye, majd ugyanebben az évben Opowieści galicyjskie (Galíciai történetek, 2001) című novelláskötete, amelyben 15 rövid, egymással összefüggő elbeszélésben mutatja be egy peremvidéki, kezdetleges körülmények közt élő falu életét, alakjait és a kibontakozó tragédiát. 1997-ben jelent meg Dukla című kötete (Dukla, 2004), ahol filozófiai törekvései is helyet kapnak. A narrátor sajátos meditációs technikával elemzi a különféle ontológiai kategóriákat, az idő változását, a tér átalakulását, az emberi szemmel láthatatlan ritmust és rendet. 1998-99-ben egy önéletrajzi műve (Hogyan lettem író, 2003) és egy regénye jelent meg, majd az esszé műfaja kerül előtérbe: 2000-ben az ukrán Jurij Andruhoviccsal közösen írtak esszékötetet Moja Europa (Az én Európám, 2004) címmel, 2004-ben pedig Kelet-Európa peremvidékein tett utazásait örökítette meg újabb esszék formájában, Jadąc do Babadag címmel.