Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bunčák, Pavel : Homo est similis arbori (Homo est similis arbori Magyar nyelven)

Bunčák, Pavel  portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Homo est similis arbori (Szlovák)

Pri ceste stojí osamelý
nepovieš vyzývavý
nepovieš necudný
ani starý ani mladý

Ktokoľvek príde
dá mu odpočinúť
dá mu svoj tieň
ak je vhodná chvíľa
kvet do vlasov
a na pamiatku
jablko zo srdca

Toto je sloboda
toto je láska
a nikto nepovie
cudzoložný strom

Neviem ti meno
Renetka či Jonatánka
vo snách si moja
tykám ti hladím ťa
a robím všetko čo je ľudské
čakám a čakám až dozreje chvíľa



FeltöltőRépás Norbert
KiadóKwartalnik Literacko Artystyczny POBOCZA, č. 2 (36), September 2009, ISSN 1505-1676
Az idézet forrásakwartalnik-pobocza.pl
Megjelenés ideje

Homo est similis arbori (Magyar)

Út mellett áll társtalanul
nem mondhatod hogy kihívó
nem mondhatod hogy fajtalan
sem öreg sem fiatal

Bárki jöjjön
annak pihenést ad
árnyékát nyújtja
alkalmasint
hajba virágot tűz
és szívéből
almát oszt emlékül

Szabadság ez
szerelem ez
és senki sem nevezi
csapodár fának

Neved nem ismerem
Renet[1] vagy Jonatán[2]
álmaimban enyém vagy
tegezlek simítalak
és mindent megteszek mi emberi
várom és várom míg beérik a pillanat



[1] Narancs Renet alma (Malus domestica 'Cox's Orange Pippin'). Ínyencek szerint a legfinomabb angol asztali alma. A nevét egy Cox nevű termesztőről kapta, aki 1825 táján fejlesztette ki a fajtát. Átmérője 5-8 cm sárgászöld héján "ecsetvonásokkal" tarkított. Húsa hamvas, kemény és nagyon lédús, aromáját gyakran illetik fűszeres jelzővel.

[2] Jonatán alma (Malus domestica "Jonathan"). 1800-ban New York államban véletlen magoncként jött létre és értékének felismerőjéről, Jonathan Hasbrouck-ról nevezték el. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de Magyarországon kívül sehol sem vált fő fajtává. Magyarországon Bereczki Máté 1882-ben ismertette és írta le.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap