Baričák, Pavel Hirax: Végül minden másképp történt (Všetko je nakoniec inak Magyar nyelven)

Šiel do kopcov.
Keby sa mu hviezdy
nesypali z vreciek,
nikdy by ho nenašli.

Na najvyššom vrchu
natiahol ruku do dediny
a schmatol prvého človeka,
ktorý sa mu priplietol do dlane.

Figúrka sa triasla od strachu.
„Tu nefúka, cítiš?" pozeral sa jej do očí.
Až potom jej odhryzol hlavu.

Boh z neho chcel mať anjela.
Ale on sa rozhodol inak.
Bol na ľudí.

A hegyekbe tartott.
Ha a csillagok nem
szóródnak ki zsebéből,
sosem találták volna meg.

A legmagasabb csúcsról
a falu irányába nyújtotta kezét
és megragadta az első embert,
aki a tenyerébe tévedt.

Az alak reszketett a félelemtől.
„Itt nem fúj a szél, érzed?” nézett a szemébe.
Csak ezután harapta le a fejét.

Az Isten angyalnak szánta.
De másképp döntött.
Megkedvelte az embereket.