Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hajnóczy Péter: Písmena latinské abecedy (A latin betűk Cseh nyelven)

Hajnóczy Péter portréja

A latin betűk (Magyar)

A latin betűk elhatározták, hogy egy virágzó hársfaerdőben összeülnek, és kicserélik gondolataikat. A 33 latin betű.
(De hát hol is történt ez: Kisázsiában, egy bejrúti kocsmában vagy Antiokheiában?) Akárhol is történt, a latin betűk teleszívták tüdejüket a hársfa illatával - némelyik dohányzott, vörös bort ivott -, egyszóval jól érezték magukat. A Z betű azt gondolta, megszerette az A-t. Egyszóval jól érezték magukat a latin betűk; ha boldogok nem is voltak, de úgy tettek.
Terepszínű egyenruhás katonák jelentek meg a hársfaerdőben. Kezükben kibiztosított géppisztoly. És most megértette a Z, hogy miért nem szeretheti az A-t. A katonák lassú léptekkel körülvették a latin betűket - csizmájuk alatt recsegett, recsegett a gally. Az A betű még odasúgta Z-nek: én azt gondolom... de már nem fejezhette be, mit gondolt. Tíz centiméterről tarkón lőtték, akár az összes betűt, és a Z-t is.
A katonák - orvos is volt velük, aki megállapította a halál beálltát, - kötelességük végrehajtása után menetoszlopban elvonultak. Ott feküdt az avaron a 33 véres, halott latin betű.
(De hát hol is történt ez: Kisázsiában, egy bejrúti kocsmában vagy Antiokheiában?) Nézd! Milyen szép a hold, suttogta a hársfa. Az A betű fölkelt. Véres volt, tüdejét teleszívta hársfaillattal, és megtört szemmel intett a hársfának. Azután odament a Z-hez, aki még az avaron feküdt, és megcsókolta a száját. A Z véresen fölemelkedett, mint aki csak álmodott, és ő is teleszívta tüdejét az erdő hársfaillatával.
A véres latin betűk lassan fölkeltek a földről, jó éjszakát vagy jó reggelt intettek a hársfának, fölnéztek a teliholdra, és lassú, kemény léptekkel, vérezve a vérző latin betűk elindultak a tenger felé.


Písmena latinské abecedy (Cseh)

Písmena latinské abecedy se rozhodla, že si sednou do rozkvetlého lipového háje a vymění si názory. 33 písmen latinské abecedy.
(Ale kde se to vlastně stalo: v Malé Asii, v bejrútské hospodě nebo v Antiochii?)
Ať už se to však stalo kdekoliv, písmena se nadýchala vůně lip – některá pokuřovala, popíjela červené víno – zkrátka se dobře bavila. Z se zdálo, že se zamilovalo do A. Zkrátka a dobře se pěkně bavila; šťastná sice nebyla, ale tvářila se tak.
V lipovém háji se objevili vojáci s odjištěnými samopaly v uniformách splývajících s barvou okolí. V tu chvíli Z pochopilo, proč nemůže milovat A. Vojáci pomalými kroky obkličovali písmena latinské abecedy – pod botami jim praskaly, praštěly větve. Písmeno A ještě pošeptalo Z: myslím..., ale už nemohlo dokončit, co myslí. Z deseti centimetrů ho střelili do zátylku jako i všechna ostatní písmena a stejně tak i Z.
Vojáci – byl s nimi i doktor, který konstatoval smrt – odešli po vykonání povinnosti v pochodovém útvaru. Na spadaném listí leželo 33 zakrvácených, mrtvých písmen latinské abecedy.
(Ale kde se to vlastně stalo: v Malé Asii, v bejrútské hospodě nebo v Antiochii?)
Podívej! Je krásný měsíc, zaševelila lípa. Písmeno A vstalo. Bylo zakrvácené, nadechlo se lipové vůně a pokynulo lípě pohaslýma očima. Pak šlo k Z, které ještě leželo na spadaném listí, a políbilo ho na ústa. Zakrvácené Z se zdvihlo jako někdo, kdo jen snil, a také se nadechlo lipové vůně.
Zakrvácená písmena latinské abecedy pomalu vstávala ze země, kynula lípě na dobrou noc nebo na dobré ráno, pohlédla vzhůru na měsíc v úplňku a krvácejíce při každém pomalém, těžkém kroku se ta krvácející písmena latinské abecedy vydala směrem k moři.



Az idézet forrásaA '84-es kijárat

minimap