Kassák Lajos: 61 (Ki ismeri az idegent…)

Ki ismeri az idegent aki a köd alatt vándorol
a zöld fához hasonlóan kérdések és feleletek között állok s nevetek mialatt karjaid vonalát simítom
hűlt szavak az ajkak között mégis enyém a föld az elfeneklett bánat és a tűz megriadt szíved alatt rejtőzik
egy kiáltás bomlik ki az éjszakában nem ismerem az utat ami hozzád vezetne
hol van az óra ami halott éveimet megváltja
a fonál végén élsz te az anyamadár szemében
fekete gyöngyök peregnek ujjaim közül
aludj
aludj.