Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Zelk Zoltán: Vierzehn zeilen (Tizennégy sor Német nyelven)

Zelk Zoltán portréja

Tizennégy sor (Magyar)

Hogy ifjú tested átsüt a halálon,

másfélezer magányos éjszakámon,

hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek,

hogy árvaságom ablakát beverted,

hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,

hogy a temetők rám ujjal mutatnak,

hogy vén szememben nincs egyéb dicsőség,

nincs más erény már, csak az ifju szépség,

hogy gyűretlen hasad, tündöklő térded

napkeltét lesik a didergő éjek,

hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,

mert arcod fénye nem szűnik fölöttem,

s kiver a boldogság, mint a verejték -

oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://baratsagportal.hu/node/262

Vierzehn zeilen (Német)

Wie kann dein junger Leib den Tod durchstrahlen,

anderthalb tausend öder Nächte Qualen,

daß ich dich liebe ohne Recht und Zeit!

Du brachst das Fenster meiner Einsamkeit,

daß Scherben mir die Seele blutig reißen,

Friedhöfe mit den Fingern auf mich weisen,

daß meine alten Augen keine Tugend

und keinen Ruhm mehr sehn als süße Jugend,

daß alle Dunkelheiten mit Erschauern

auf deines Fleisches Sonnenaufgang lauern,

daß offnen Augs ich schlafe wie die Toten,

weil deiner Blicke Flammen nie verlohten,

daß Glück mir aus den Poren bricht wie Rauch,

so wunderbar, so unerträglich auch.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.liebes-kummer.com

minimap