Kukorelly Endre: Vierzehn Zeile Budapest (Tizennégy Budapest-sor Német nyelven)

Budapesten élni néha annyit
tesz, hogy a fösped szállítja ingóságaid.
Élsz, mintha csak szórakozott lennél.
Állandóan adják ezt a skála százforintos
utalványt, és keletről egy távolsági
busz bejön. Olyan lenne, mintha
az eget néznéd. Oly muszáj.

Budapesten élni annyi, hogy mintha szórakoznál.
Máshol lehetnél amikor itt vagy, ezzel szórakozol.
Eleinte az ember röhög.
Röhincsélsz ezen eleinte.
Később lerázod.
Ezt, mint a lázmérőt,
lerázod.

In Budapest zu leben bedeutet zum Beispiel,
dass FÖSPED dir dein Mobiliar transportiert,
dass du lebst, als wärest du nur noch zerstreut.
Ständig geben sie dir diese Hundert-Forint-Gutscheine vom SKÁLA,
und aus Osten trifft ein Fernbus ein.
Oder du starrt in den Himmel.
Als wäre das ein Zwang.

In Budapest zu leben ist, als suchtest da ständig nach Zerstreuung.
Du könntest woanders sein, während du hier bist, damit amüsierst du dich.
Zuerst lachst du,
du kicherst darüber, zuerst.
Später schüttelst du das ab.
Schüttelst es herunter
Wie ein Fieberthermometer.