Tóth Krisztina: Ellentétes irányú metrók

Neked most jó lehet:

nem görgetsz tovább, rágatlan falatot,

alamuszi képpel a szádban,

amíg a felnőttek esznek: te vagy az angyal.

Este, ha épp a gyerekedet fürösztöd,

nem csöng bele a telefon:

máskor se csöng, te persze hívsz azért,

egyenletes szúrás az éjszakában.

Nem futunk össze a buszon se,

a véletlenek gyönyörű

összjátékának vége most, a kormozott ég

mögött vonul tovább a pillanat,

és nem lobban ki majd a délelőtt, ha

a dupla üvegajtó elé nem akasztod

üggyel-bajjal a bordó takarót fel.

(Ott hagytam, töksötét van.)

A vers címét köszönöm különben:

jelentkezem majd én is, ott leszek

a naptáradban, névtelen nyolcadik nap,

nem tartozik és nem tart sehová.