Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Petőfi Sándor: Kraj dediny krčma vetchá... (Falu végén kurta kocsma Szlovák nyelven)

Petőfi Sándor portréja

Falu végén kurta kocsma (Magyar)

Falu végén kurta kocsma,

Oda rúg ki a Szamosra,

Meg is látná magát benne,

Ha az éj nem közelegne.

 

Az éjszaka közeledik,

A világ lecsendesedik,

Pihen a komp, kikötötték,

Benne hallgat a sötétség.

 

De a kocsma bezzeg hangos!

Munkálódik a cimbalmos,

A legények kurjongatnak,

Szinte reng belé az ablak.

 

"Kocsmárosné, aranyvirág,

Ide a legjobbik borát,

Vén legyen, mint a nagyapám,

És tüzes, mint ifju babám!

 

Húzd rá cigány, húzzad jobban,

Táncolni való kedvem van,

Eltáncolom a pénzemet,

Kitáncolom a lelkemet!"

 

Bekopognak az ablakon:

"Ne zugjatok olyan nagyon,

Azt üzeni az uraság,

Mert lefeküdt, alunni vágy."

 

"Ördög bújjék az uradba,

Te pedig menj a pokolba!...

Húzd rá, cigány, csak azért is,

Ha mindjárt az ingemért is!"

 

Megint jőnek, kopogtatnak:

"Csendesebben vigadjanak,

Isten áldja meg kendteket,

Szegény édesanyám beteg."

 

Feleletet egyik sem ad,

Kihörpentik boraikat,

Végét vetik a zenének

S hazamennek a legények.

 

Szatmár, 1847. augusztus



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

Kraj dediny krčma vetchá... (Szlovák)

Kraj dediny krčma vetchá,

pri Samoši drepie hnedká,

aj by sa v ňom shliadla veru,

keby nie čas ku večeru.

 

Noc sa blíži tichej chôdze,

svet zamlkne; na prievoze

hlivie kompa prikrútnutá,

v nej tma čuší bez pohnutia.

 

Krčma však je hlučná, bysťu!

Pásu ruky cymbalistu,

mládencov si výska chasa,

až oblokmi to otriasa.

 

 „Krčmárka, hej, švárna, vína

najlepšieho! Buď starina,

sťa môj ded, v ňom ohňa sila,

jak mi ho má mladá milá!

 

Zahraj, Cigán, lepšie zahuď,

na tanec mi zabieha chuť,

pretancujem groši vela,

vyskáčem si dušu z tela!“

 

Zabúchajú do obloka:

 „Nehukocte tak zdivoka,

od pánov vám odkazujú;

šli spať, pokoj požadujú.“

 

 „Čert posadni tvojho pána,

a ty hybaj v peklo, saňa!...

Zahraj, more, natož nôtu,

čo hneď za košelu totú!“

 

Prídu zas, zaklopú: „ Majte

vzhľad, sa tichšie zabávajte;

veru vám to Boh odplatí:

chorá mi je drahá mati.“

 

Žiaden slova neodpovie;

dopijú hneď, pohotové

skončia muziku, a lúče,

rozídu sa domov rúče.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóMatica slovenská a Kníhtlačiarsky Účastinársky Spolok, Turčiansky Sv. Martin
Az idézet forrásaSobrané spisy básnické, sväzok XV., preklady maďarských básnikov
Könyvoldal (tól–ig)51-52
Megjelenés ideje

Kapcsolódó videók


minimap