Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Örkény István: Profesionálne sebavedomie (Szakmai önérzet Szlovák nyelven)

Örkény István portréja

Szakmai önérzet (Magyar)

Engem kemény fából faragtak!
Tudok magamon uralkodni.
Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövőm forgott a kockán.
– Állatművész vagyok – mondtam.
– Mit tud? – kérdezte az igazgató.
– Madárhangokat utánzok.
– Sajnos – legyintett –, ez kiment a divatból.
– Hogyhogy? A gerle búgása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypalattyolása? A sirály vijjogása? A pacsirta éneke?
– Passzé – mondta unottan az igazgató.
Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi.
– A viszontlátásra – mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ablakon. 



KiadóÖrkény István: Egyperces novellák, Új Palatinus Könyvesház Kft.

Profesionálne sebavedomie (Szlovák)

Vykresali ma z tvrdého kameňa!
Viem sa ovládať.
Nedal som najavo nič. Hoci na vlásku visela moja mnohoročná usilovná práca, uznanie talentu a celá budúcnosť.
– Som imitátor zvierat, – povedal som.
– Čo viete? - spýtal sa riaditeľ.
– Napodobňujem vtáčie zvuky.
– Žiaľ, – hodil rukou, to už nemá kurz.
– Akože? Hrdličie hrkútanie? Čvirikanie trstinového vrabca? Prepeličie zvolávanie? Čajčí škrekot? Škovránčí spev?
– Pasé, – ľahostajne povedal riaditeľ.
Bolelo to. Ale myslím si, že som nič nedal najavo.
– Do videnia, - povedal som zdvorilo a vyletel otvoreným oknom.


Az idézet forrásaNádej umiera posledná, p. 221., Kalligram

minimap