Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

József Attila: Mondd, mit érlel…

József Attila portréja

Mondd, mit érlel… (Magyar)

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek nem jut kapanyél;

kinek bajszán nem billeg morzsa,

ki setét gondok közt henyél;

ültetne krumplit harmadába

s nincs szabad föld egy kapa se,

s csomókban hull a hajaszála

s nem veszi észre maga se?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek öt holdja terem;

lompos tyúkja kárál a torsra

s gondjai fészke a verem;

s igája nem zörög, sem ökre

nem bőg elnyújtva - nincs neki -

s mélyéről párolog a bögre,

ha kis családját eteti?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki maga él, maga keres;

levesének nincs sava-borsa,

hitelt nem ád a fűszeres;

egy tört széke van, hogy begyújtson,

repedt kályháján macska ül,

ritmust lóbál az ajtókulcson,

néz, néz, s lefekszik egyedül?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki családjáért dolgozik;

veszekszenek, kié a torzsa,

és csak a nagy lány néz mozit;

a nő mindig mos - lucsok holtja -

szájíze mint a főzelék

s a szigor a lámpát ha eloltja,

csend fülel, motoz a setét?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki a gyár körül őgyeleg;

helyén a kapszlit nő kapdossa

s elfakult fejű kisgyerek;

s a palánkon hiába néz át,

hiába cipel kosarat,

szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák

s lebukik, hogyha fosztogat?

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki sót mér, krumplit, kenyeret,

hozomra, újságpapirosba

s nem söpri le a mérleget;

s ritkás fény közt morogva rámol

- az adó hosszú, nagy a bér -

s mi haszna sincs, hiába számol

többet a petróleumért?

 

S mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki költő s fél és így dalol;

felesége a padlót mossa

s ő másolás után lohol;

neve, ha van, csak áruvédjegy,

mint akármely mosóporé,

s élete, ha van élte még egy,

a proletár utókoré?!

 

1932. jan.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap