Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Mikulášek, Oldřich: A kezdetet kérdezem (Na počátek se ptám Magyar nyelven)

Mikulášek, Oldřich portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Na počátek se ptám (Cseh)

Na počátek se ptám, jehož nebylo,
nepadal sníh a bylo nebílo,   
vlas, tolik světla než se vznítilo,    
ohnout se aby vítr mohl, čas   
v kolenou trávy, vesmír holohlavý  
kšticí svých komet prázdno rozevlást.  .

Vlas, struna strun, paprsek: daleko    
jak by si zastýsklo, tak tence. Hle i nic,  
jež v sobě zbloudilo a bylo jablko.
A spánek znavený sní v šípcích o Růžence.
Tak voda tesknívá a sama, žíznějíc  ,  
po naplnění svém, k rtům zvedá utopence



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.petr-fabian.cz/antologie/

A kezdetet kérdezem (Magyar)

A kezdetet kérdem, azt, ami sose volt,
nem esett hó s nem volt holdas a hold,
fénysugár egy hajszálnyi se hajolt
szellő hogy moccanjon, idő nem ült
fűszál tövén, kopasz világkerekség
üstökösökkel koronázni űrt.

Hajszál, húrok húrja, sugár rezeg
finoman mint a vágy. A semmisem
magába tévedt s almává kerekedett.
A fáradt álom füzért álmodik a rózsakertbe.
Így várja szomjas víz, mert teljességtelen,
hogy a vízbefúlót az ajkához emelje.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap