Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Sládek, Josef Václav: Pacsirtának (Skřivánkovi Magyar nyelven)

Sládek, Josef Václav portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Skřivánkovi (Cseh)

Malý, hezký tvore –
jak tě zváti mám,
z osení jak letíš
k nebes výšinám?

Užaslé tě stíhá
ucho mé i zrak,
jsi-li živá píseň,
nebo jsi-li pták.

Své jak dolů deštíš
zpěvu perličky –
ba, že mám též duši,
ptáčku maličký!

Jakž by jinak mohlo
být to v nitru tvém! –
tolik toho zpěvu,
tolik plesu v něm.

Dívám se a slouchám,
jinak nemůž’ být:
ty těch našich polí
duše jsi a cit.

Hnědý jako ony,
síly jejich část,
vzhůru, vzhůru, vzhůru
letíš z těžkých brázd.

Co v nich kvete, plesá,
ty to v hrdle máš,
a vše, co je tíží,
ty to vyzpíváš.

Za tebou se dívá
oráč ve tvou výš’, –
tobě nezávidí
zrnko, jež mu sníš!

Ó, jen zpívej, zpívej
z jitra, k červánku,
ptáku našich polí,
ty, náš skřivánku!



FeltöltőRépás Norbert
KiadóVydala Městská knihovna v Praze Mariánské nám. 1, 115 72 Praha 1, podléhá licenci Creative Commons, Verze 1.0 z 10. 11. 2011.
Az idézet forrásaJosef Václav Sládek, Selské písně a české znělky
Könyvoldal (tól–ig)30-31

Pacsirtának (Magyar)

Apró, ékes egyed –
hogy légy nevezve,
röptéd hogy nyer teret
sudár egekbe?

Szemmel tartom halkan
látványod, hangod,
mi vagy, élő dallam,
madár, mely csapkod?

Míg ontod szépen
dalod gyöngyeit –
én is kitépem
lelkem könnyeit!

Hogy forrhatna benned
másképp oly mélyen! -
dal, mely érzést zenget,
csínyt kerget vérben.

Nézem és hallgatom,
másképp nem ébred:
ezt be kell vallanom
ugarban élet.

Ahogyan föld barnán,
erejét veti,
te magasra tartván
repülsz felfeli.

Mi benn´rikít, repes,
azt felkarolod
s mindaz mi feles,
azt kidalolod.

Utánad nézeget
paraszt magasra, –
megadja részedet
magot, ajkadra!

Ó, csak dalolj, dalolj
hajnaltól éjig,
földünkkel ne dacolj,
miénk vagy végig!



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

minimap