Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dyk, Viktor: Tűnődés (Reflexe Magyar nyelven)

Dyk, Viktor portréja

Reflexe (Cseh)

V neklidných dobách, krisi dne
rodí se duše neklidné,
s neklidnou touhou, nejasným cílem,
s neklidným srdcem, neklidným dílem.
Netuší obsah katastrof,
jež volá pathos jejich slov,
půjdou a zajdou tak jako v snách,
lehký jak k tanci krok, lehký jich vzmach.
Aniž by věděli, nový svět odkryjí,
aniž by chápali, starý svět zabijí.

V neklidných časech, v době bídné
rodí se duše klidné.
Těžké jich sny a těžký jich krok,
těžké jich jaro, těžký rok,
těžký je cíl, jejž v dálce vidí.
Těžká žeň, kterou klidí.
Pochody spletité myšlenky lidské
v jistotě vidí matematické.
Tušíce osudnost svých, cizích běd,
jdou přece v před.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://cs.wikisource.org/wiki/Poh%C3% A1dky_z_na%C5%A1%C3%AD_vesnice _(Dyk)/Reflexe

Tűnődés (Magyar)

Nyugtalan, válságos idők
nyugtalan lelkeket szülők;
izgul a vágyuk, ködös a céljuk,
izgul a szívük: hova, miért jut.
Nem mérik fel a nagy csapást,
melynek pátoszuk medret ás;
jönnek és mennek mint álmaik,
a szárnyalásuk könnyű, röpke, víg.
Nem sejtve új világokra bukkanók,
nem értve ó világokat felrugók.

Nyugtalan, nyomorú idők
nyugodt lelkeket szülők.
Súlyosak álmaik, léptük nehéz,
súlyos a cél, mely messzire néz,
súlyos a tavaszuk, súlyos az évük,
súlyos a kalász, mely érik értük.
A gondolat labirintusa, titka
nekik csak mint a matematika.
Érezik a más baját, ön-sorsukat.
Ők, ők az élcsapat.

    

Alternatjv fordítás:

   

Reflexió

Szeles időkben krízisek,
születnek szeles emberek,
ködös a céljuk, szeles a vágyuk,
nyugtalan élet s munka a járt út.
Rejtve előttük még a vész,
mit pátoszuk majd felidéz.
Jött az ilyen, s ment – álom a kép –,
röpke a lépte is, lába ha lép.
Ő maga nem érzi, s támad egy új világ,
ő maga nem érti, s régi nyakára hág.

Szélcsendes időben, nyomottban,
pár szellem jön nyugodtan.
Súlyos az álmuk, s láb ha lép,
súlyos a tavasz és az év,
súlyos a cél mit látnak távol,
súlyos a mag az aratáskor.
A gondolat szövevényein által
látnak a mértan pontosságával.
Sorsukat sejtik s idegen nyomort;
ők előzik meg a kort.


.................................................
Az a benyomásom, hogy az eredeti szövegbe hiba csúszott, bár ezt elég nehéz elképzelni: a költők számára fontos, hogy kinyomtatott verseik pontosan tükrözzék a szándékaikat. Még nehezebb, de azért nem teljesen lehetetlen elképzelni, hogy maga Dyk követett el másolási hibát: a vers logikája azt kívánná, hogy a második versszak úgy kezdődjön, hogy „V klidných časech”, „Nyugodt időkben”, mert itt, az első, nyugtalan, ideges, könnyed strófával ellentétben minden nyugodt, kimért, nehézkes. Ha Dyktől származik a feltételeztem elírás, akkor esetleg az lehetett az oka, hogy „V klidných časech” ritmikailag kilógott volna a versből: ez lett volna az egyetlen trocheussal ( — u ) kezdődő sor: a többi sorok daktilussal (— u u ) kezdődnek, két sor pedig így: u — u (e két sorkezdet között a csehben általában nincs lényeges különbség), bár ezen lehetett volna segíteni: „A v klidných časech”. A második fordítás a feltételezett helyes verziót követi: az első versszakban az eredeti „nyugtalan”-t „szeles”-sel fordítja, a másodikban a feltételezett „nyugodt”-at „szélcsendes”-sel.

 



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap