Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Čelakovský, František Ladislav: Áldatlan viszontlátás (Neblahé sejítí Magyar nyelven)

Neblahé sejítí (Cseh)

Žala Zuzka u lesíčku,
Jel tudy pán na koníčku:
Však to nebyl žádný pán,
Ale byl to milý sám.

„Zelenej se rozmarýnko!
Rozvesel se, má panenko,
Z vojny jede milý tvůj,
V ňádra oči nesklopuj.“

„„Zelenej se na hrob kvítí,
Srdce moje bolest cítí!
Tři léta jsem čekala,
Milého nedočkala.““

„Cos tu, milá, dělávala,
Pro mne-li jsi plakávala?
Že uvadnul z růže květ,
Pro který mne těšil svět.“

„Co jsem smutná dělávala?
S větříčkem jsem vzdýchávala,
A s rosičkou plakávala;
Lásku jsem vyplakala,
Jinému se dostala.“



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásaCseh költők antológiája
Könyvoldal (tól–ig)58
Megjelenés ideje

Áldatlan viszontlátás (Magyar)

Erdőszélen kaszált Zuzka,
Nyalka úrfi nyargal arra.
Haj, nem úrfi, aki jön,
Csak a régi szeretőm.

„Szép rozmaring, te csak virulj!
Édes rózsám, te meg vidulj.
Hadból jön a kedvesed,
Ne süsd földre a szemed.“

„Viruljon a sír virága!
Az én szívem bánat rágja.
Három évig vártalak,
Árva szívem, árva lak.“

„Hogy s mint voltál, kedves babám?
Értem sírtál sokat talán?
Azért hervadsz, szép virág,
Kitől szép volt a világ?“

„Hogy s mint voltam? Hogy lehettem?
A bús szelet én leheltem,
A harmatot én neveltem:
Illőn elsirattalak,
Párom most már más akadt.“



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap