This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Rúfus, Milan: Michelangelo (Michelangelo in Hungarian)

Portre of Rúfus, Milan

Michelangelo (Slovak)

Niest’ bremeno a spievať.
Ty si vedel,
kto nosí krásu na krst.
My už nie.

My nevieme, my iba poznáme.
Ako sa na
ťahujú hodinky.
Ko
ľko má kostí veľryba. I báseň.
Ó
, každý chĺpok, trikrát spočítaný,
na tele krásy.
Čo s tým, čo s tým?

S múdrením, ktor
ým pribúda
ni
čoty ako vlčej tmy - a básnik,
zhoden
ý jazdec, z jamky po podkove
chce stvori
ť kona.

Úzkos
ť, únava...
Jak deti v lese sme zablúdili v mnohom.

A krása, ktorá tykala si s Bohom,
sama sebe dnes rozpráva
zm
ätene, čudné veci.


PublisherDielo I. MilaniuM 2002, s. 196

Michelangelo (Hungarian)

Terhet cipelni és énekelni.
Te még tudtad,
miért viselünk ékes ruhát keresztségben.
Mi már nem.

Mi nem tudjuk, csak tanuljuk.
Hogyan kell felhúzni az órát.
Hány csontja van a cetnek. És a versnek.
A szeretet testén, ó, minden hajszál,
háromszor összeadatott. De miért, minek?

A sok okoskodásból, farkasvakságként
áramlik a hasztalanság – a költő pedig,
levetett lovasként, a patkó nyomából
próbál lovat teremteni.

Szorongás, levertség...
Sűrűn léptünk tévútra, mint gyermek az erdőben.

A szeretet, ki egykor Istent tegezte,
furcsa dolgokról beszél önmagával
zagyván, holmi csodákról.



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationsaját

minimap