This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Hajnóczy Péter: Písmena latinské abecedy (A latin betűk in Czech)

Portre of Hajnóczy Péter

A latin betűk (Hungarian)

A latin betűk elhatározták, hogy egy virágzó hársfaerdőben összeülnek, és kicserélik gondolataikat. A 33 latin betű.
(De hát hol is történt ez: Kisázsiában, egy bejrúti kocsmában vagy Antiokheiában?) Akárhol is történt, a latin betűk teleszívták tüdejüket a hársfa illatával - némelyik dohányzott, vörös bort ivott -, egyszóval jól érezték magukat. A Z betű azt gondolta, megszerette az A-t. Egyszóval jól érezték magukat a latin betűk; ha boldogok nem is voltak, de úgy tettek.
Terepszínű egyenruhás katonák jelentek meg a hársfaerdőben. Kezükben kibiztosított géppisztoly. És most megértette a Z, hogy miért nem szeretheti az A-t. A katonák lassú léptekkel körülvették a latin betűket - csizmájuk alatt recsegett, recsegett a gally. Az A betű még odasúgta Z-nek: én azt gondolom... de már nem fejezhette be, mit gondolt. Tíz centiméterről tarkón lőtték, akár az összes betűt, és a Z-t is.
A katonák - orvos is volt velük, aki megállapította a halál beálltát, - kötelességük végrehajtása után menetoszlopban elvonultak. Ott feküdt az avaron a 33 véres, halott latin betű.
(De hát hol is történt ez: Kisázsiában, egy bejrúti kocsmában vagy Antiokheiában?) Nézd! Milyen szép a hold, suttogta a hársfa. Az A betű fölkelt. Véres volt, tüdejét teleszívta hársfaillattal, és megtört szemmel intett a hársfának. Azután odament a Z-hez, aki még az avaron feküdt, és megcsókolta a száját. A Z véresen fölemelkedett, mint aki csak álmodott, és ő is teleszívta tüdejét az erdő hársfaillatával.
A véres latin betűk lassan fölkeltek a földről, jó éjszakát vagy jó reggelt intettek a hársfának, fölnéztek a teliholdra, és lassú, kemény léptekkel, vérezve a vérző latin betűk elindultak a tenger felé.


Písmena latinské abecedy (Czech)

Písmena latinské abecedy se rozhodla, že si sednou do rozkvetlého lipového háje a vymění si názory. 33 písmen latinské abecedy.
(Ale kde se to vlastně stalo: v Malé Asii, v bejrútské hospodě nebo v Antiochii?)
Ať už se to však stalo kdekoliv, písmena se nadýchala vůně lip – některá pokuřovala, popíjela červené víno – zkrátka se dobře bavila. Z se zdálo, že se zamilovalo do A. Zkrátka a dobře se pěkně bavila; šťastná sice nebyla, ale tvářila se tak.
V lipovém háji se objevili vojáci s odjištěnými samopaly v uniformách splývajících s barvou okolí. V tu chvíli Z pochopilo, proč nemůže milovat A. Vojáci pomalými kroky obkličovali písmena latinské abecedy – pod botami jim praskaly, praštěly větve. Písmeno A ještě pošeptalo Z: myslím..., ale už nemohlo dokončit, co myslí. Z deseti centimetrů ho střelili do zátylku jako i všechna ostatní písmena a stejně tak i Z.
Vojáci – byl s nimi i doktor, který konstatoval smrt – odešli po vykonání povinnosti v pochodovém útvaru. Na spadaném listí leželo 33 zakrvácených, mrtvých písmen latinské abecedy.
(Ale kde se to vlastně stalo: v Malé Asii, v bejrútské hospodě nebo v Antiochii?)
Podívej! Je krásný měsíc, zaševelila lípa. Písmeno A vstalo. Bylo zakrvácené, nadechlo se lipové vůně a pokynulo lípě pohaslýma očima. Pak šlo k Z, které ještě leželo na spadaném listí, a políbilo ho na ústa. Zakrvácené Z se zdvihlo jako někdo, kdo jen snil, a také se nadechlo lipové vůně.
Zakrvácená písmena latinské abecedy pomalu vstávala ze země, kynula lípě na dobrou noc nebo na dobré ráno, pohlédla vzhůru na měsíc v úplňku a krvácejíce při každém pomalém, těžkém kroku se ta krvácející písmena latinské abecedy vydala směrem k moři.



Source of the quotationA '84-es kijárat

minimap