This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Tamkó Sirató Károly: The Dimensionist Manifesto (Dimenzionista Manifesztum in English)

Portre of Tamkó Sirató Károly

Dimenzionista Manifesztum (Hungarian)

Korunk egyik élő és előrevezető művészet-akarata a dimenzionizmus. Öntudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és a futurizmusba. Kifejlesztéséhez azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe hozzájárult.
Manifesztumunkban ennek a nagy és általános művészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul.
A dimenzionizmus életre hívói egyrészt a modern szellem teljesen új tér-és időkon cepciója (geometriai, matematikai, fizikai kifejlődése Bolyaitól Einsteinen át napjainkban is folyik), másrészt korunk új technikai adottságai.
A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – az elavult formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el.
El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, egymással szemben álló abszolútumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a nemeuklideszi koncepció értelmében: összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve vagy tudatosan magunkévá téve egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai.
Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett elő a művészetek régi rendszerében. – Az idetartozó művészi jelenségek összességét a „dimenzionizmus” szóval jelöljük meg. (A művészeteknek ezt a dimenzionista fejlődés-mozgását az „N+1” képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a planizmusban fedeztük fel s általánosítottuk azután, hogy ezáltal korunk kaotikusnak látszó, rendszertelennek és megmagyarázhatatlannak tűnő művészet-jelenségeit a legegyszerűbb módon egyetlenegy közös törvényre vezessük vissza.)

ÚJ VILÁGÉRZÉSTŐL VEZETVE, A MŰVÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJEDÉSBEN (A Művészetek egymásbahatolása) MOZGÁSBA JÖTTEK ÉS MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZIÓT SZÍVOTT FEL MAGÁBA, MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A +1 DIMENZIÓ IRÁNYÁBAN, MEGVALÓSÍTVA A LEGSÚLYOSABB SZELLEMI KÖVETKEZMÉNYEIT ENNEK AZ ALAPVETŐ VÁLTOZÁSNAK.

A dimenzionista tendencia parancsa volt, hogy:

I. …az Irodalom kilépjen a vonalból és behatoljon a síkba:Kalligramok. Tipogramok.        Planizmus.(Preplanizmus)                Villanyversek.
II. … a Festészet kilépjen a síkból és behatoljon a térbe:Festészet a térben.                KonstruktivizmusSzürrealista tárgyak.             Térkonstrukciók.Többanyagú kompozíciók.
III.… a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból, hogy meghódítsa a művészeti kifejezés számára a négydimenziós Minkowski-féle teret.
Mindenekelőtt az úgynevezett „telt szobrászat” felhasadt, és bevezetve önmagába a belső terek szobrászilag kialakított üregeit, majd a mozgást, így fejlődik:
Üreges szobrászat.
Nyitott szobrászat.
Mozgó szobrászat.
Mozgás-szobrászat.

S ezután fog kialakulni még egy teljesen új művészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizálása). A négydimenziós, eddig abszolút üres térnek a művészet általi meghódítása. E művészet alapja az anyag nem szilárd, hanem gáznemű állapota. Az ember ahelyett, hogy kívülről nézné a műtárgyat, maga lesz központja és alanya a műalkotásnak, mely az emberre mint öt érzékszervű alanyra összpontosított érzékszervi hatásokból áll egy zárt és teljesen uralt kozmikus térben.

Íme legrövidebben összefoglalva a dimenzionizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jövő felé. Élő a jelenben.

Charles Sirato

Párizs, 1936.

A Dimenzionista Manifesztumot a következő művészek írták alá, illetőleg csatlakoztak hozzá:

Hans Arp, Pierre Albert-Birot, Camille Bryen, Robert Delaunay, Cesar Domela, Marcel Duchamp, Vaszilij Kandinszkij, Frederick Kann, Ervand Kotchar, Nina Negri, Mario Nissim, Francis Picabia, Enrico Prampolini, Prinner, Siri Rathsman, Charles Sirato, Sonia Delaunay-Terk, Sophie Taeuber-Arp, Ben Nicholson (London), Alexander Calder (New York), Vincent Huidobro (Santiago de Chile), Kakabadze (Tbiliszi), Kobro (Varsó), Joan Miró (Barcelona), Moholy-Nagy László (London), António Pedro (Lisszabon)



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.artpool.hu

The Dimensionist Manifesto (English)

Dimensionism is one of the living and leading examples of the Kunstwollen of our age. Its unconscious origins reach back to Cubism and Futurism. Nearly every cultured nation of civilization has been working on its development since that time. 
It is the essence and theory of this great, universal and synoptic artistic movement which is made conscious in our manifesto. 
It is, on the one hand, the modern spirit's completely new conception of space and time (the development of which, in geometry, mathematics and physics -- from Bólyai through Einstein -- is ongoing in our days), and on the other, the technical givens of our age, that have called Dimensionism to life. 
Evolution, the instinct that breaks through all barriers, has sent the pioneers of creative art on their way towards completely new realms, leaving older forms and exhausted essences as prey for less demanding artists! 
We must accept the fact that space and time are not separate categories -- absolutes in opposition to one another -- as was earlier believed and taken for granted, but rather that they are related dimensions in the sense of the non-Euclidean conception. By intuiting this fact, or by making it our own through conscious means, all the old borders and barriers of the arts suddenly disappear. 
This new ideology has elicited a veritable earthquake, a landslide, in the old artistic system. We designate the totality of relevant artistic phenomena by the term "Dimensionism." (The formula "N + 1" expresses the Dimensionist development of the arts. It was through Planism, the theory of two-dimensional literature, that we noted its relevance to the arts. We generalized its application in order that we might attribute - in the most natural way possible - the seemingly chaotic, unsystematic and inexplicable artistic phenomena of our age to one single common law.)

ANIMATED BY A NEW FEELING FOR THE WORLD, THE ARTS -- IN COLLECTIVE FERMENTATION (Their Interpenetration) -- HAVE BEEN SET INTO MOTION, AND EACH HAS ABSORBED A NEW DIMENSION, EACH HAS FOUND A NEW FORM OF EXPRESSION INHERENT IN THE NEXT DIMENSION (N + 1), opening the way to the weighty spiritual/intellectual consequence of this fundamental change. 

The Dimensionist tendency has led to: 

I. Literature leaving the line and entering the plane : Calligrammes , Typograms, Planism, Electric Poems. 

II. Painting leaving the plane and entering space : Peinture dans l'espace . Compositions Poly matérielles, Constructivism. Spatial constructions. Surrealist objects. 

III. Sculpture stepping out of closed, immobile forms (i.e. out of forms conceived of in Euclidean space), in order that it appropriate for artistic expression Minkowski's four-dimensional space . 
It has been, above all, "solid sculpture" that has opened itself up, first to inner space, and then to movement; this is the sequence of developments: Perforated sculpture; sculpture-ouverte , Mobile sculpture; Kinetic sculpture. 

IV. And after this a completely new art form will develop: Cosmic Art. The Vaporisation of Sculpture: "matter-music." The artistic conquest of four-dimensional space, which to date has been completely art-free. The human being, rather than regarding the art object from the exterior, becomes the centre and five-sensed [öt-érzékszervü] subject of the artwork, which operates within a closed and completely controlled cosmic space. 
This is how one would most concisely summarize the essence of Dimensionism: Deductive with respect to the past. Inductive with respect to the future. Alive in the present.

Charles Sirato

Paris, 1936 

The following artists signed the DIMENSIONIST MANIFESTO in Paris in 1936: 

HANS ARP; FRANCIS PICABIA; KANDINSKY; ROBERT DELAUNAY; MARCEL DUCHAMP; PRAMPOLINI; CÉSAR DOMELA; CAMILLE BRYEN; SONIA DELAUNAY-TERK; SOPHIE TAUBER-ARP; ERVAND KOTCHAR; PIERRE ALBERT-BIROT; FREDERICK KANN; PRINNER; MARIO NISSIM; NINA NEGRI; SIRI RATHSMAN; CHARLES SIRATÓ 

The following foreign endorsements appeared in the first(movemental) edition of the manifesto: 

BEN NICHOLSON (London); ALEXANDER CALDER (New York); VINCENTE HUIDOBRO (Santiago de Chile); KAKABADZE (Tbilisi) ; KOBRO (Warsaw); JOAN MIRÓ (Barcelona); LÁSZLÓ MOHOLY-NAGY (London); ANTONIO PEDRO (Lisbon).



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.artpool.hu

minimap