Báthori Csaba: Nariekanka II. (Sirató II. in Slovak)

Esterházy Péter halálára

Meghalt-e, vagy csak a földet tanulja?
Azért nincs, mert mindenki kér belőle?
Remény halottja, emlék újszülöttje.
Ha napunk nincs, marad-e fény a holdra?

Hogy lehet így, hirtelen égre törni?
Korcsok vagyunk, megszűnt növekedésünk.
Megsemmisültünk, bár megmenekültünk.
Maholnap minden hamis, ami földi.

Agyamig sértesz, hogy most elenyészel.
Vagy sötét kút az álom, a halál is?
Tápláló szentség minden búcsúvétel?

Élsz, ha szívünkbe férsz a végtelennel,
s míg földdel ismerkedsz, az égre máris
új isten ért, vagy csillagközi ember.

Pri príležitosti smrti Petra Esterházyho

Zomrel, či iba čiernozem študuje?
Niet, lebo z neho každý prosíka?
Mŕtveho nádej, drobcova pamiatka.
Ak niet slnka, aj svit luny ubudne?

Vraz do neba sa prebiť, jak je možné?
Sme zakrpatení, zrušil sa náš rast.
Zanikli sme, hoc zratovali nám rásť.
Skoro lživé je všetko, čo je hmotné.

Kŕmnou sviatosťou je každé lúčenie?
Zhaní ma po um, že teraz mizneš.
Či temnou studňou je sen i úmrtie?

Kým našu zem spoznáš, do neba vnikneš
sťa boh nový, či medzihviezdne bytie.
Ak sa nám do sŕdc večným zmestíš, žiješ.