Ami megtévesztő a nőkben
Az épp az igazi poézis
A nő ha táncol is ha főz is
Ha mosolyog vagy arca könnyben
Mindig tündér ő, nemkülönben
Egy apró mérges fúria…
Hát itt fogantunk, ilyen ölben!
Manon egy szent, bűnös, buja!
A férfi hajszol puska dörren
Légvárat falaz s keze véres
A szíve rossz; s mi jó? A tézis!
Unatkozik ha már erőtlen
Kis dolgokért tombol, s mi könnyen!
Leginkább persze nők miatt…
Meg kén' büntetniük de szörnyen
Manon egy szent, bűnös, buja!
A férfi tékozló merőben
Ezt úgy hívja hogy „Élj és építs!”
Orgiájában semmi szép nincs
S még dicsekszik is vele bőszen
Hogy attól lesz ő az erős nem!
A nő virág és nincs baja
Szkyllák s Charybdiszek között sem!
Manon egy szent, bűnös, buja!
Sokat összekönnyelműsködtem
De tévedéseim raja
S összes gyengéimé mögöttem
Manon egy szent, bűnös, buja!