This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Březina, Otokar: Néma találkozás (Nĕmé setkání (Svítání na západĕ) in Hungarian)

Portre of Březina, Otokar

Nĕmé setkání (Svítání na západĕ) (Czech)


Jedenkrát oddech cizího žití zarděl mne blízkostí spřízněné touhy:
hlas vonný očekáváním, jak modlitba zvonů, večer, před velkými svátky.

Chladivé poprcháváni tónů, jimiž okřívá píseň omdlelá tichem,
a naděje zesláblá nekonečnou chůzí v krajinách zářící mlhy.

Šumění nesmělých kroků, když láska jde dušemi v snění
a vzbouzí uvítání krve ilusí úsměvu žádostivého.

Jedenkrát oddech cizího žití zarděl mne blízkostí spřízněné touhy:
záclony lože se zachvěly, odhrnuty diskretní rukou, a klesly.

Teskno. Zapadla minulá slunce, slzami zvětšují se hvězdy,
smuteční cypřiše čekají u cest. Nepoznány se míjejí duše,

každá svou rozžatou svítilnu při potkání cloní, nedůvěřivá,
jen dlouhé stíny vzpomínek táhnou se za nimi přes celý obzor.

Kam padnou, tam rostou mystické květy, vyzařující uhaslá světla,
a z jejich listů, rozemnutých, voní mi lítost němého setkání v smrti.



PublisherČeskoslovenský spisovatel, Praha
Source of the quotationBásnĕ

Néma találkozás (Hungarian)


Idegen élet lehellete
egyszer égette közeli vágyával arcom,
s mint ünnepek előtt,
hallottam harangszót szivemben.

Hűvös permetű hangokból
életre kelt a némaságba ájult dal,
és a csillámtó köd tájain
vándorlásoktól elgyengült reményem.

Félénk lépteink susogása,
mikor a szerelem szédülve jár mibennünk,
hogy egy vágyódó mosoly
illúziójával vérünk köszöntésére lecsapjon.

Idegen élet lehellete
egyszer égette közeli vágyával arcom,
az ágy függönyei megremegtek
a diszkrét ujjaktól, aztán lehullottak.

Szomorúság a napok múlásában,
könnyektől növekvő csillagokban.
Gyászciprusok az utak mentén.
Lelkek vonulnak egymás mellett ismeretlenül.

Találkozáskor letompított
lámpák bizalmatlansága,
csak emlékek árnyai
követik őket a láthatáron át.

A sötétben misztikus virágok nőnek,
kialudt fényeket sugározva,
szétmorzsolt szirmaikban
közös halálunk illata.



PublisherKozmosz, Budapest
Source of the quotationCseh költők antológiája

minimap