Nyitólap

Az irodalmi utazás megkezdéséhez kattintson a MÁTRIXra!

	cz	hu	pl	sk	de	en
cz
hu
pl
sk

Mindig van remény (Magyar)

– Egy kripta különben sem olcsó – közölte a tisztviselő. – A legkevésbé a főútvonalon.
– Nem kell neki a főútvonalon lenni – mondta az érdeklődő. – Az a fontos, hogy betonozva legyen.
– Betonozva? – hökkent meg a tisztviselő. – Szokatlan, kérem. De azért lehet.
Félretette a gépelt árjegyzéket. Egy blokklapon gyors számvetést csinált; a betonozott kriptának, sírkő nélkül, a mellékútvonalon is elég borsos volt az ára.

[…]

Örkény István

NÁDĔJE UMÍRÁ POSLEDNÍ. Minutové grotesky (Cseh)

“Hrobky ostatně nejsou laciné,“ prohlásil úředník. “Zvlášť na hlavní trase.“
“Nemusí to být na hlavní trase,“ řekl zájemce. “Důležité je, aby byla vybetonovaná.“ “Vybetonovaná?“ užasl úředník. “To je nezvyklé. Ale prosím, může být.“
Odložil ceník psaný na stroji. Vytrhl z bloku list, udělal přibližný rozpočet: cena vybetonované hrobky bez náhrobku byla í na vedlejší trase dosti mastná. Zájemce však prohlásil, že to nevadí. Kousal si nehty. Přemýšlel.

Valentová, Anna

Négysoros (Magyar)

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

[1946] 1956

Pilinszky János

Vierzeiler (Német)

Schlafende Nägel im eiskalten Sand.
In Plakateinsamkeit weichende Nacht.
Brennen ließest du auf der Diele das Licht.
Heut' vergießen sie meinen Lebenssaft.

Czjzek, Roman; Czjzek, Eva

Tren Fortynbrasa (Lengyel)

Teraz kiedy zostaliśmy sami możemy porozmawiać książę jak mężczyzna z mężczyzną
chociaż leżysz na schodach i widzisz tyle co martwa mrówka
to znaczy czarne słońce o złamanych promieniach
Nigdy nie mogłem myśleć o twoich dłoniach bez uśmiechu
i teraz kiedy leżą na kamieniu jak strącone gniazda
są tak samo bezbronne jak przedtem To jest właśnie koniec

[…]

Herbert, Zbigniew

Fortinbras gyászbeszéde (Magyar)

Végre magunk vagyunk Herceg beszélhetünk mint férfi a férfival
noha te a lépcsőt borítod s azt látod mit egy döglött hangya lát
zúzott sugarú fekete napot
Sose gondolhattam a két kezedre nevetés nélkül
s most hogy itt hevernek a kövön mint letört fészkek
épp oly fegyvertelenek mint annak előtte Ez a vég
Külön hever a kéz külön a kard külön a fő

[…]

Rába György