This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Home

Click on the MATRIX to start your literary adventure!

 czhuplskdeen
cz     
hu     
pl     
sk     

Ars poetica (Polish)

Zawsze tęskniłem do formy bardziej pojemnej,
która nie byłaby zanadto poezją ani zanadto prozą
i pozwoliłaby się porozumieć nie narażając nikogo,
autora ni czytelnika, na męki wyższego rzędu.

W samej istocie poezji jest coś nieprzystojnego:
powstaje z nas rzecz, o której nie wie

[…]

Ars poetica (Hungarian)

Mindig tágas, laza formákra vágytam,
ne legyen túl költészet, se túl próza,
a megértést szolgálja, senkit se téve ki,
se szerzőt, se olvasót, fennköltebb gyötrelemnek.

A költészet mélyén ott a szégyen:
fakad valami belőlünk, s nem tudtuk, hogy bennünk honol,
pislogunk, mintha tigris ugrott volna ki jobbkezünkből
s megállna fényben, farkával csapkodva oldalát.

[…]

Boldog, szomorú dal (Hungarian)

Van már kenyerem, borom is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
telefonom, úti bőröndöm,
van jó-szivű jót-akaróm is,
s nem kell kegyekért könyörögnöm.

Blažená smutná píseň (Czech)

Mám chleba dost i vína vskutku,
mám ženu, ba i děti mám s ní,
proč tedy oddávat se smutku?
Když ústa to své vždycky vlastní.
Mám zahradu, v ní větve stromů,
šumící ve větru i vánku.
A ve spižírně mého domu
je spousta ořechů a máku.
Mám kvalitní a teplou deku,
telefon, skladné zavazadlo,
mám příznivce, je plný vděku,
nemusím k přízni na klekadlo.

[…]

Születésnapomra (Hungarian)

Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

[…]

Zu meinem Geburtstag (German)

Nun bin ich zweiunddreißig Jahr –
und überrasch mich ganz und gar
mit dem
Poem.

Im Winkel des Cafés gedenk
ich meiner, dieses Festgeschenk
sei mein
allein.

Zweihundert Pengő Monatslohn,
das hatte nie für seinen Sohn
mein Land
zur Hand.

[…]

 
Anthology ::
Literature ::
Translation ::