Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Pásztor Béla oldala, Magyar életrajz

Pásztor Béla portréja
Pásztor Béla
(1907–1943)

Életrajz

Pásztor Béla névvariáns: Popper (Budapest, 1907. március 16. – Ukrajna, 1943.-?-?) magyar jogász, költő.

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_B%C3%A9la_(k%C3%B6lt%C5%91)

 

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/297.html

 

Bóka László Pásztor Béláról szóló arcképvázlatát így fejezi be: „ …nemcsak Radnóti Miklós áll József Attila mellett, hanem Pásztor Béla is”, Weöres Sándor pedig a Holdaskönyvhöz írt magyarázó jegyzetben azt írja zsidó kényszer-munka-szolgálatosként eltűnt költőbarátjáról: „Abban a költőnemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű; zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója.” Ehhez képest az 1994-es Új magyar irodalmi lexikon hat sort szentel Pásztor Bélának, és a Gaál József rajzaival 2004-ben megjelent Holdaskönyv recenzesei közt olyan is akad, aki feltételezi, hogy a közös versciklust az „amorf szövegekből valószínűleg Weöres formálta meg, véglegesítette”; megállapítás, amely minden bizonnyal Weöres Sándor tiltakozását is kiváltaná, hiszen a versciklushoz fűzött jegyzete éppen arról tanúskodik, hogy mennyire nagyra értékelte Pásztor Béla kivételes költői egyéniségét.

A harminchat évesen meghalt Pásztor Béla (1907-1943), aki életében csupán egyetlen verseskönyvet publikált (Méregkóstolók, 1937), és akinek tragikus halála után két posztumusz verseskönyve jelent meg (Bábuk és halottak, 1948; Válogatott versek, 1959), elfeledett költő. Tegyük hozzá azonnal: felháborító módon elfeledett, hiszen költészete valóban Radnótiéhoz mérhető, miként Bóka László írta 1962-ben, három évvel a Válogatott versek megjelenése után, amelyből új kiadás fél évszázadon át nem készült.

Az utolsó év versei, egy-két kivétellel, nem kerültek elő. Elgondolni is ijesztő, mit vesztett volna költészetünk, ha Radnóti Miklós utolsó versei elvesztek volna. Pásztor Béla versei elvesztek, köztük az is, amelyet az éhségről írt, „s amely - egy ideig vele szolgált költőtársa szerint - egészen nagy jelentőségű irodalmi mű” lehetett. De ami költői kivirágzásának öt rövid esztendeje (1937-1942) között született, jelentős költővé teszi, és igazolja az idézett mondatot: „ …nemcsak Radnóti Miklós áll József Attila mellett, hanem Pásztor Béla is.”

Simor András

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Irodalom ::
Fordítás ::

minimap